Szőnyi szerint vallási egyenjogúság csak keresztényeknek jár
A Heti Válasz XI évfolyam 5. száma címlapján hatalmas betűkkel hirdeti, hogy tudják, melyik az az 50 kisegyház, melyet leginkább veszélyeztet a kisegyházakról szóló törvénymódosítás.
Ahhoz, hogy hitelesen értékelni tudjuk a cikket, szükséges megismernünk az elkövető személyét - szándékosan nem írunk újságírót, azon titulus ugyanis professzionalitást és tájékoztatási objektivitást feltételez. Lássuk hát, ki is ez a Szőnyi Szilárd. Angol nyelvtanári diplomája van, az Igen című katolikus hírlapnál kezdte az újságírást, majd a Magyar Nemzethez került, ahol főként egyházi (értsd: keresztény) témákkal foglalkozott. 2007-ben Szalézi Szent Ferenc-díjat kapott. Ezen díjat "a püspöki konferencia 2001-ben hozta létre ... azoknak az újságíróknak az elismerésére, akik komoly szakmai háttérrel rendelkeznek és "keresztény hitelvek mentén végzik hivatásukat" az elektronikus és az írott sajtóban" (idézet az evangelikus.hu-ról).
Természetesen attól, hogy valaki elkötelezett keresztény, még lehetne jó, hiteles újságíró. Lássuk hát a cikket, vajon Szőnyi úr megcsinálta-e házi feladatát, utánanézett-e a tényeknek, illetve a vallási egyenjogúság gondolatának? Ezen látszatot igyekszik kelteni a reformok mibenlétének tényszerű felsorolása, illetve egy idézet Máté-Tóth Andrástól, a Szegedi tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetőjétől. Máté-Tóth Andrásról egyébként azt kell tudni, hogy talán Magyarországon ő tett legtöbbet a vallási egyenjogúság, a hiteles valláskutatás és a vallások közti kommunikáció ügyéért, neve ezért hitelességet kölcsönöz a cikknek - el kell ismerni, Szőnyi úr a terepet legalább ismeri. Máté-Tóth idézete azonban pusztán a Professzor abbéli aggodalmát fejezi ki, hogy a bíróságok (Szőnyihez hasonlóan) vallástanilag járatlan módon döntenének az új egyházak sorsáról, egy szót nem ejt a jelenleg létezőkről.
Ezután következik az újságírás csődje, a hiteles tájékoztatás szemenköpése. Nemcsak a tartalma miatt, melyre mindjárt kitérünk, hanem amiatt is, hogy az "újság" címlapján a felirat valamiféle hivatalos, hiteles, bennfentes információra enged következtetni - s azzal vagyunk kénytelenek szembesülni, hogy mindezek forrása pusztán Szőnyi úr kisujja.
Lássuk hát a cikk ezen felét. Szönyi állítása szerint összeállították "az 50 legkétesebb csoportosulás listáját. Azokét a szervezetekét, amelyek státusa - mert nem, vagy nem főként hitéleti tevékenységet végeznek, illetve tanaik túlmutatnak a józan ész legtágabban értelmezett határain is - leginkább rászolgál a felülvizsgálatra". Azért idéztük ezt szó szerint, mert feltehetőleg ez lesz a legtöbbször emlegetve a rágalmazási perek kapcsán. Szőnyi egymaga eldönti azt, ami egy felkészült vallástani csoportnak több, mint egy éves kutatómunkája lenne - megmondja nekünk, kik végeznek, és kik nem végeznek hitéleti tevékenységet.
Cikkünk címének apropóját szintén itt találjuk - Szőnyi állítása szerint az egyértelmű eseteket igyekeztek összeszedni, tehát nem vették bele a keresztény egyházakat. Értjük, ugye, a keresztény egyház az nem gyanús. A felsorolásban persze rögtön kiderülne, az államkasszára mely kisegyházak jelentenek komolyabb megterhelést. Az összegeket alaposabban megvizsgálva egyházanként nem egészen 2.1 millió forintot kaptak átlagban múlt évben, sokan közülük nem is kérték az 1%-okat. Ami a legszebb - az 50 egyház összesen nem kapott annyit, mint a támogatottsági listán második befutó Magyarországi Református Egyház.
Az egyházak felsorolásánál felettébb érdekesen jár el Szőnyi úr, mindegyikhez hozzáfűzi saját kis megjegyzéseit. Sok helyen a gunyorosnak szánt szösszenetek csak az író és bigottabb hittársai számára értelmezhetők, hiszen épp a hitélet létét bizonyítják azon dolgok, melyeket leír és egyik elképzelés sem jelentősen tűnik mi, pogányok számára őrültebbnek, mint az, hogy egy bordából átalakított nő almaevése miatt egy zsidó srác feltámad és megmenti a világot.
Összegezve az olvasottakat én úgy gondolom, hogy ezen cikk után meneszteni illene Szőnyit a Heti Választól, majd egy alapos bocsánatkérő nyílt levelet publikálni. Persze a perek sorozatának elvesztése és a lap csődbemenése is kiválóan működhet.
